HTML

Naptár

április 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Dover Nyelvi Centrum

A Dover Nyelvi Centrum blogja. Foglalkozunk mindennel, ami a nyelvtanítással és a nyelvtanulással kapcsolatos, legyen az óraianyag-ötlet vagy mókás videó.

Friss topikok

Kövess!

Nincs megjeleníthető elem

Feedek

A nyelvtanulás problémái: a nyelvérzék

2010.08.24. 05:42 Storyteller

Ha nyelvtanár vagy,  biztos sokszor hallottad, ha nyelvtanuló vagy, biztos mondtad már:

De kár, hogy nekem nincs nyelvérzékem!

Ez egy kényelmes kifogás, a lustaság elleplezésére tökéletes. Mi rá a standard válasz, amit mindannyian hallottunk már?

Hát magyarul hogy tanultál meg? Magyarul is beszélsz, az pedigaz egyik legnehezebb nyelv a világon, nemde? Akkor az angol nem jelenthet problémát.

Esetleg:

Nincs olyan, hogy nyelvérzék, elegendő kitartással bármelyik nyelv megtanulható.

Netán:

Nyelvérzéke mindenkinek van, látod, én is hogy megtanultam!

 

Természetesen ezek egyike sem teljesen igaz.

Más az, ha valaki az anyanyelvét* tanulja meg gyerekkortól, és más, ha később egy újabb nyelvet kezd tanulni.  A nyelviskoláknak, nyelvtanításnak nyilván ezzel az utóbbi esettel van dolga.

A témáról sok vita folyt, közmegegyezés arról született, hogy a nyelvérzékre igazak a következők:

  • egymástól független kognitív képességek összessége;
  • intelligenciafüggetlen (Sparks & Ganschow, 2001);
  • egyesek szerint nem fejleszthető (Pinker, 1994; Skehan, 1991, 1998);
  • mások szerint nem támasztható alá, hogy állandó lenne (Skehan, 2002).

Fontos megjegyezni, hogy nem azt méri a nyelvérzék, hogy képes vagy-e megtanulni egy idegen nyelvet, hanem, hogy azonos feltételek mellett milyen ütemben tanulnál meg mondjuk angolul.

Hogy mik ezek az egymástól független képességek? Íme:

  • fonetikai kódolási képesség: mennyire látjuk át az írott betű és az ejtett hang közti összefüggéseket. Ilyen pl. az angolban, hogy az 'S' hang általában 'sz'-ként ejtendő, míg a lengyelben az 'sz' összetett betűt 's'-nek ejtik (tehát, ha egy lengyel azt írja le, hogy 'Budapeszt', azt bizony 'Budapest'-nek ejti);
  • nyelvtani érzékenység: mennyire ismerjük fel, hogy egy szó a mondatban milyen nyelvtani szerepet tölt be.
  • induktív nyelvtanulási képesség: felismerjük-e az adott nyelv szintaktikai és morfológiai szabályait. Egyszerűbben fogalmazva: ha van egy nyelv, amelyben a 'sklo' jelenti az 'autó' szót, a sklokak azt, hogy 'autóval', végül pedig ssyc azt, hogy 'kultúra', akkor hogy fordítanánk le a 'kulturával' szót? Ssycva, ssyckak, sklokak, vagy ssyc? Ha Ön válasza a b), gratulálunk, Ön rendelkezik bizonyos induktív nyelvtanulási képességgel!
  • asszociatív memória: a hangok, és azok jelentése közti kapcsolat tárolásának, előhívásának, alkalmazásának képessége, egyszerűbben fogalmazva: hogy tudunk szavakat tanulni.

 

Rendben, most már tudjuk, hogy miből áll össze a nyelvérzék. Miért nem igaz a második és a harmadik válasz egyike sem?

Egyszerű logika. Négy különálló képességről van szó, ez azt jelenti, hogy nagyon ritka az olyan eset, amikor valakinek mind a négy képességben súlyos hiányosságai lennének. Valószínűbb, hogy a normáleloszlás szerint az emberek nagy része közepesen teljesít mindegyikben, és jóval kisebb, elenyésző arányuk az, akinek valamelyik képessége az átlag alatti, illetve az átlagot meghaladó lenne. Ha tehát elfogadjuk a nyelvzsenik létét, és ezt ahhoz kötjük, hogy a nyelvzsenik nyelvérzéke kiemelkedő, akkor kb. ugyanakkora arányban kell lennie azoknak is, akiknek szinte egyáltalán nincs nyelvérzéke.

Csak, hogy a nyelvérzék hiányával takarózókat tovább szorítsuk a napfény felé: természetsen Carroll kutatásai nyomán összeállítottak egy nyelvérzékmérő tesztet is: az angol verzióját Modern Language Aptitude Test-nek (MLAT; ennek egy katonai célokat szolgáló változatát Defense Language Aptitude Batterynek, DLAB-nak), a magyar átiratot pedig Modern Egységes Nyelvérzék Tesztnek (MENYÉTnek) nevezik, és a négy képességet különböző feladatok segítségével, jó pontossággal mérik.

 Aki tehát a nyelvérzéke hiányára hivatkozik, száz esetből úgy kilencvennyolcban téved. A maradék pedig türelemmel, sok energiával, és motivációval pótolható.

 

 

 

 

 

Itt a szeptember, irány a legközelebbi nyelviskola!

 

Forrás: A Magyar Egységes Nyelvérzékmérő Teszt (MENYÉT) vizsgálata hangos gondolkodtatásos eljárással

*Extrém esetben előfordulhat, hogy magyarként az Államokban születsz és amerikai nevelőszülőkkel és környezetben nősz föl, ekkor az anyanyelved ugyan a magyar, de az amerikai angolt magyar akcentus nélkül fogod beszélni. Ezért helyesebb az 'elsőként tanult nyelv' kifejezést használni az 'anyanyelv' helyett.

1 komment

Címkék: nyelvtanulás angol nyelviskola nyelvtanítás dover

A bejegyzés trackback címe:

https://dover.blog.hu/api/trackback/id/tr152242878

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nicknev7 2012.09.22. 11:31:27

Tisztelt Szerző!

Szeretnék valahogy a MENYÉT teszt segítségével a saját képességeimről többet és biztosabbat megtudni. Tudna nekem segíteni benne, hogy hogyan lehetséges ez?

Előre is nagyon köszönöm.
süti beállítások módosítása